Sok képemen láthatjátok, hogy nem viselek kobakot. Ennek két oka van:

  1. Még olyan régen készült az adott kép, hogy akkor még nem voltam tisztában a fontosságával és felelőtlenül anélkül lovagoltam.
  2. Olyan hagyományőrző rendezvényen vettem rész, ahol kötelező a viseletben való megjelenés, és ehhez a viselethez nem illik a kobak. Erre még nem találtam ki jó megoldást, de töröm rajta a fejem.

Amikor kisiskolás koromban elkezdtem lovagolni, egyáltalán nem volt divat a védőfelszerelés. Biciklizni és lovagolni is sisak nélkül jártunk. Ez nem jelenti azt, hogy nem kellett volna, de akkor még nem volt szokás és senki nem mondta a lovardában, hogy legyen rajtam kobak. Amikor a Nemzeti Lovardába jártam lovagolni, akkor ott már kötelező volt a kobak viselése. Legalábbis 18 év alatt. Azok a kobakok igazából csak egy vékony műanyag darabok voltak, némi bársony borítással. Szép volt, de sok mindentől nem gondolom, hogy megvédett volna, ha úgy adódik. De legalább már bekúszott a tudatomba, hogy az kell. Mondjuk az is kellett volna, hogy ne megváltásként várjam a 18. életévemet, hogy eldobhassam. Nem mondták, hogy azért kell, hogy ne törjön be a fejed egy balesetnél. Csak úgy, kell és kész. Mondjuk azok a kobakok tényleg nem sokat értek. Nyáron beleizzadtunk, télen lefagyott a fülünk. Nem csoda hát, hogy nem nagyon erőltettem a viselését.

Szóval nagyon sokáig kobak nélkül lovagoltam, miután kikerültem a Nemzeti Lovardából. Helytelenül. De ez van, felvállalom, ha más nem, elrettentő példaként álljon itt, hogy így nem kellene.

Mióta lovas oktatóként dolgozom, fontosnak tartom, hogy mindenkitől megköveteljem a védőfelszerelések, de legalábbis a kobak viselését. Eleinte még úgy vezettem tereplovaglásokat, hogy rajtam nem volt kobak. Helytelenül. Ma már tudom, hogy nem csak a példamutatás fontos, hanem a megfelelő védőfelszerelés elengedhetetlen tartozéka a lovaglásnak. Ma már érzem a felelősségét annak, hogy a szülők rám bízzák a gyermeküket és az én dolgom a lehető legnagyobb biztonság megkövetelése. Ma már szúrja a szememet, ha valaki kobak nélkül ül róla és elítélem az olyan lovas iskolákat, ahol ezt nem teszik kötelezővé.

Milyen a megfelelő méretű kobak és hogyan illeszkedik helyesen az ember fején?

Helyesen illeszkedik a kobak, ha a napellenzője merőleges a homlok vonalára. Igen, legyen rendesen ráhúzva a homlokra, mert csak így védi a koponyát.

Kicsi a kobak, ha nem lehet ráhúzni a fejre a homlok közepéig. Ránézésre olyan, mintha a fej tetején ülne a kobak. Így nem véd semmit, sőt, ügetés közben általában hátrabillen és ha be van kapcsolva, akkor fojtogat. Előfordulhat, hogy ránézésre jó a méret, de ha lovaglás után erős lenyomatot hagy a gyerek fején, és/vagy fáj tőle a feje, akkor bizony kezdi kinőni!

Nagy a kobak, ha lötyög a fejen. Ha egy erősebb bólintás hatására belebukik a napellenző a szembe, akkor valószínűleg ügetés közben is ez fog történni. Egy esetleges esésről ne is beszéljünk, nem véd semmit.

A biciklis sisak nem megfelelő lovagláshoz. Tapasztalataim alapján a biciklis sisakokat nem lehet olyan biztosan rögzíteni a fejen, mint a kobakot és az óra nagy része a sisak igazgatásával telik. Természetesen jobb, mint a semmi, de legkésőbb az ügetés tanulásakor érdemes venni egy jól illeszkedő és valódi védelmet biztosító kobakot.

A sísisak nagyon jó akár lovagláshoz is, mert megfelelően illeszkedik a fejre, és még a fülfázás is megoldódik.

Mitől véd a kobak és mitől nem? Általános tévhit, hogy ha kobak van a fejünkön, akkor azt semmi baj nem érheti. A kobak alapvetően a külső behatásoktól védi a fejet: úgy mint törés, repedés, karcolás, hasadás. Rossz hír, hogy egy erősebb ütésnél simán szenvedhetünk agyrázkódást kobakban is. Valamint arra is kell gondolnunk, hogy a koponya arc részét nem védi a kobak, így arra nagyon kell vigyáznunk, hogy egy esetleges rúgás, vagy esés következtében az ütés ne az arcunkat érje.

Nézd végig ezt a videót a kobak helyes illesztéséről még akkor is, ha nem tudsz angolul, mert nagyon jól szemléltetik azt, amiről beszélek: